Az akvárium, florárium megvilágítása 2.
Lámpatestek, fényterelők
Kereskedelmi forgalomban kapható lámpatestek árai nagy eltéréseket mutathatnak. Minden olyan lámpatest, amelynek IP védettsége, villamos szigeteltségi foka eléri a nedves helyre előírt értékeket megfelelőnek tekinthető, ha szakszerű felszerelést biztosítjuk. A villamos- és lámpatest szaküzletek a megfelelő lámpatest kiválasztásában nagymértékben tudnak segíteni.
A fényforrások hatásfokát fokozhatjuk különböző eszközökkel. Ezek közül a legegyszerűbb a fényterelő ernyők, melyeknek feladata a fényforrás fényének általunk kívánt irányba terelése. Ezzel a módszerrel (az ernyő anyagától függően) megközelítőleg 100%-os hatásfok növekedést is elérhetünk. Ezt a megoldást általában fénycsöves világításnál alkalmazzák. Hátránya, hogy a fényterelő ernyővel ellátott szabadon sugárzó lámpatestet nem szabad közvetlenül a vízszint fölé helyezni, mert a pára károsíthatja az alkatrészeket, amely balesetveszélyt okozhat. Ennek kiküszöbölésére lehetőség van a csöveket a foglalatuknál szigeteléssel ellátni (IP65-ös foglalat) vagy egy védőburával ellátni. Ez utóbbi kialakítása kicsit nehezebb viszont a fénycső felülete nem szennyeződik. A fényforrás számára hatásosabb védelmet biztosít egy zárt lámpatest, amibe beépíthetők különböző típusú fényterelő rácsok, azonban ezek feleslegesek, mivel ilyen távolságon a fény túlzott szóródása tökéletesen megakadályozható a lámpatestbe helyezett ernyővel, de zárt lámpatest esetén ez is elhagyható. A lámpatestek jellemzésére bevezették a por-pára (IP) elleni védettségre vonatkozó jelölést, melynek következő a formátuma: IP XY
| X Szilárd test elleni védelem | |
| 0 Nincs védelem | 0 Nincs védelem |
| 1 Max. 50 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett | 1 Csepegő víz ellen védett |
| 2 Max. 12 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett (feszültség alatti részek ujjal nem érinthetők) | 2 Csepegő víz ellen védett, 15°-os döntésnél |
| 3 Max. 2,5 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett | 3 Esővíz ellen védett |
| 4 Max. 1 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett | 4 Bármilyen irányból freccsenő víz ellen védett |
| 5 Káros porbehatás ellen védett | 5 Vízsugár ellen védett |
| 6 Por ellen tömített | 6 Viharos tenger ellen védett |
| 7 Vízbemerítés ellen védett | |
| 8 Tartós víz alatti működésre alkalmas |
IP 20-nál alacsonyabb védettséggel nem készíthet lámpatest, így ez a fokozat jelenti az alapvédettséget. Ezt a védettségi fokozatot nem kötelező feltüntetni a lámpatesten, csak az ennél magasabb besorolást.
A lámpatesten a következő jelölések fordulnak elő leggyakrabban:
1. Lámpatest gyúlékony felületre szerelhető;
2. Ilyen jelölést tartalmazó lámpatestbe hidegtükrös fényforrás nem helyezhető (túlmelegedés lehetősége miatt);
3. megvilágított felülettől való legkisebb távolságra szerelhetőség jele;
- hőálló hálózati csatlakozó vezeték alkalmazása szükséges.
Érintésvédelmi osztályozások
I. érintésvédelmi osztály.
Alapszigetelésen kívül az össze megérinthető fém alkatrész össze van kötve a hálózati védőföldeléssel. Ha az alapszigetelés meghibásodik, akkor sem kerülhetnek a megérinthető fém alkatrészek veszélyes mértékű feszültség alá.
II. érintésvédelmi osztály
Érintésvédelmi szempontból a legkedvezőbb megoldás, mivel az alapszigetelésen kívül egy második védőszigetelést is tartalmaz.
Földelővezető csatlakozására nincs szükség, így a biztonság független a hálózati csatlakozótól.
III. érintésvédelmi osztály
A lámpatestet biztonsági szigetelő transzformátorral előállított, általában 12 V-os feszültséggel táplálják és ennél nagyobb feszültség a lámpatest belső áramköreiben sem keletkezik. A transzformátor elhelyezéséről és védelméről ilyenkor külön kell gondoskodni. A III év. osztályú lámpatestek jellegzetes képviselői a halogénlámpás lámpatestek.
A különböző érintésvédelmi osztályokat a lámpatesten is jelölik. Akvárium világítására a második érintésvédelmi osztály a legbiztonságosabb, mert semmilyen feszültség alatt lévő alkatrészt nem lehet megérinteni működés közben.
Fényforrások szabályozhatósága.
Folyamatos vita tárgyát képezi az akvaristák táborában, hogy milyen hatással van (és ez a hatás milyen irányban befolyásolja) a halak viselkedését és életminőségét a hirtelen megvilágítás változás. A világítás bekapcsolása legideálisabb esetben fokozatosan következik be.
Ennek segítségével kiküszöbölhető a halak percekig tartó zavart, ijedt viselkedése.
A hagyományos izzólámpa és a halogén fényforrás fokozatos fényerőszabályzása viszonylag egyszerű feladat és csekély anyagi ráfordítással megoldható. Azonban ezek (már említett okokból) nem igazán megfelelőek az akvárium megvilágítására.
A fémhalogén lámpák esetében nehezen, de megoldható, azonban anyagilag olyan áldozattal jár, amit kevesen tudnak vállalni. Köztes megoldásként azonban kialakítható úgy a rendszer, hogy (viszonylag) folyamatosnak látszódjon az alkonyatkapcsolás. A bekapcsolást követő fokozatos felfutási idő biztosított. Lekapcsolásnál pedig beiktathatunk egy fénycsöves vagy hagyományos izzólámpás rendszert, több fényforrással, amiket egymáshoz képest időben eltolva kapcsolunk le. Ez azonban rendkívül körülményes megoldás.
Mivel akváriumvilágításra leginkább használt eszköz a fénycső, ezért ennek dimmelésével kicsit részletesebben foglalkozunk. Első és egyben legolcsóbb megoldás a fémhalogén lámpáknál említett, egymáshoz képest időben eltolt be- illetve kikapcsolási idő beállítása. Ez azonban csak több fényforrással megvilágított akváriumoknál kivitelezhető, és csak akkor, ha mindegyik cső külön áramkörről működik. Ez elég körülményes megoldás, viszont induktív előtétről működő rendszer esetén is kivitelezhető.
Létezik olyan megoldás, amelyik a világítótest gyártásakor meghatározza a fel-, illetve lefutási időértékét. Ennek hátránya, hogy a későbbiekben nem változtatható a fel-, lefutási idő értéke. Előnye, hogy viszonylag alacsony áron juthatunk egy elektronikus előtéttel szerelt rendszerhez.
Következő megoldási lehetőség, mikor egy szoftveres támogatással ellátott vezérlő felügyeli a folyamatot, amelynek paraméterei (pl. fel-, lefutási idő, bekapcsolások száma) tetszés szerint változtathatóak a felhasználó által. Hátránya kicsit magasabb ára, amit ellensúlyoz, hogy a vezérlő tetszőleges számú áramkör működtetését képes ellátni, továbbá (igény szerint) képes egyéb rendszereket is irányítani (pl. automata etető, fűtőegység-.). Ez leginkább a több medencével rendelkező akvaristáknak jelent nagy segítséget, de ideális megoldás a nyaralás alatti akvárium felügyelet ellátására is.
A nálunk is kapható általánosabb fényforrások típusai:
Izzólámpák:
Nagy a fogyasztásuk, kevés a fényük. A legolcsóbbak, viszont élettartamuk csupán 1000 óra. Forróak, ezért nem tehetjük növényeinkhez elég közel, így megvilágításukra használhatatlan.
Halogénlámpák:
Az izzóknál nagyobb a hatásfokuk, különösen mert irányított a fényük. A növényekhez nem tehetőek közel, mert forróak. Rendkívül sokféle tipus kapható belőlük különböző méretekben, az asztali lámpában használatostól a reflektorig. Relative olcsóak, de növények megvilágítására nem gazdaságosak.
Fémhalogén lámpák:
Drágák de gazdaságosak, fényük megfelelő a növényeknek. Csak sok növény esetén, mondjuk üvegházban télen éri meg használatuk, hiszen általában nagy teljesítményűek, például utcalámpákban is részben ezeket használják. Forróak, de nagyobb területet világítanak be.
Hátrányuk, hogy drágák. Kaphatóak 150-1500W-os tartományban, hozzájuk előtétet és megfelelő hőelvezetésű búrát is vennünk kell.
Nagynyomású nátriumlámpák:
Ezek a leggazdaságosabb lámpák, a sárgás-rózsaszínes színű utcalámpákban ezek találhatóak. Sajnos a fényük nem annyira kedvező a növényeknek mint a fémhalogén lámpáké, bár egyes drágább változataik tökéletesek a növények számára. Ezeket is csak komoly növénymennyiség esetén érdemes használni, otthonra, télire túlzás. Esetleg használhatjuk őket növénysarkunk megvilágítására amíg nem vagyunk otthon. Mivel fényüket is egy pontból szórják, ügyelnünk kell növényeink forgatására.
Led-es lámpák:
Még nincsenek nagyon elterjedve, a legkisebb a fogyasztásúak, bizonyára a legjobbak lesznek egyszer kis otthoni floráriumokba, vagy egyes növények megvilágítására. Egyelőre néhány drága tipuson kívül nem lehet mást kapni, esetleg építeni lehet alkatrészből otthon. Még nem éri meg ezekkel foglalkozni, mert egyelőre túl drágák.
Fénycsövek:
Nem melegszenek, az izzó fogyasztásának 20%-ával beérik ugyanakkora fénymennyiség mellett, vagyis kissé gazdaságtalanabbak mint a fémhalogén lámpák. Viszont fényüket nagyobb felületen adják le, így nem maradnak árnyékos részek. Akkor jó ezeket használni, ha közel tudjuk tenni növényeinkhez, mondjuk kis kaktuszok, növényes polc fölé, illetve floráriumba. Tökéletesek tavaszi palántanevelésnél, ahol sok egyforma méretű palántát lehet közelről megvilágítani.
Az alaptípusok:
Többféle hosszban és átmérőben kaphatóak, legelterjedtebben a 60 és 120 cm-es hosszúságú csövek. A kisebb átmérőjű csövek modernebbek és kevesebbet fogyasztanak. Egy 60cm-es fénycső fogyasztása 18W, fénye egy 100W-os normál izzóénak felel meg, miközben az alaptípusok darabja 250Ft körül van, tehát olcsónak és gazdaságosnak mondható. Viszont a fénycső foglalat előtéttel és gyújtóval már kétezer forintnál kezdődik, illetve megvásárolhatjuk alkatrészben kicsit olcsóbban. Legjobb, ha a drágább elektromos előtétet vesszük, ez nem zúg és vele a fénycső még kevesebbet fogyaszt, fénye nem vibrál, illetve élettartama is megnő. A fénycsöveknek színre néhány alap típusa van:
-Warm white – A meleg fehér fénycsövek bensőséges hangulatú meleg fényt árasztanak, melyet mi északabbra eső népek kellemesnek tartunk, főleg fa és régies stílusú berendezéssel harmonizál. Remek megoldás tárgyalóknak, könyvtáraknak. Mivel több a vörös fény benne, nem a legjobb a növényeknek, viszont a hatásfoka jobb mint a többié.
-Cool white – A hideg fehér fénycsöveket többnyire munkahelyeken alkalmazzák, illetve ahol modern, például fém-márvány a bútorzat. Több a kék fény benne, a növényeknek a legjobb, gazdaságos megoldás.
-Daylight – A nappali fényű csövek olyan helyeken használatosak, ahol fontos, hogy a tárgyak fényét úgy lássuk, ahogy azok nappali fényben kinéznek. Ilyen hely lehet egy festékbolt, ruhabolt vagy képkiállítás. Az ilyen csövek fényspektrumát úgy alakították ki, hogy leginkább hasonlítson a nap fényéhez, viszont éppen ezért sajnos valamivel kevesebb fényt adnak le a többinél.
A fénycsövek beszerzése:
Az alap típusok bármely barkácsáruházban, világítástechnikai szaküzletben, barkácsboltban kaphatóak, a legtöbb helyen foglalattal egybeépítve. Újabban a fentieken kívül már több fajta fénycsövet is beszerezhetünk, igaz, ezek már többe kerülnek és nem kaphatóak akárhol.
A speciális fénycsövek:
Kaphatóak még a normál csövekkel mindenben megegyező foglalatba illeszkedő más tipusok is. Ezek speciálisan kisállatokhoz, ételmegvilágításra és ami számunkra a legfontosabb: növényekhez és akváriumhoz lettek kifejlesztve. Sajnos azonban legalább 10x annyiba kerülnek, bár egy elszánt növénybarátnak megéri a beszerzésük.
Mostanában a fénycsövek közül a T5HO jelzésű típusok a kedveltek mind akvarisztikai, mind növényes felhasználásra. Ugyanolyan hosszban nagyobb teljesítményt és fényerőt adnak le, mint T8-as társaik, a csövek pedig kisebb átmérőjűek. Igényesen kivitelezett armatúrákkal kaphatók, megbízhatóak.
A fénycsövek jelölése:
Minden fénycsövön található a típuson (pl daylight) kívül két nagybetűs szám, melyből az első a teljesítményfelvételt jelöli. Ez a 60cm-es fénycső esetén 18-20W, a 120cm-es esetén pedig 36-40W. Ezután per jellel elválasztva következik a fénycső színhőmérsékletét jelölő szám.
(Ha 3 jegyű akkor első számjegye a színcsoport jelölő szám, mely újabban már nem használt.) Ez a szám mutatja meg a fénycső színhőmérsékletét kelvinben, mely warm white esetén 30, vagyis 3000K, cool white esetén 40 vagyis 4000K, daylight esetén 50 vagy 60, tehát 5-6000K. A színhőmérséklet alapján alkothatunk képet a fényforrás színéről. Ez akváriumi és növényekhez kifejlesztett fénycsöveknél egészen magas érték is lehet, ez azt jelenti, hogy fényüket inkább UV tartományban adják le.
Foglalat, búra, reflektor, fényterelő:
Fontos, hogy milyen búrával van a fénycső ellátva. A búra legyen fényvisszaverő és irányítsa egy irányba a fényt, egyenesen a növényeinkre.
A legjobb, ha úgy szereljük fel – mondjuk láncra -, hogy állítható legyen a magassága, így mindig a növények csúcsa közelébe állíthatjuk, biztosítva az optimális fénykihasználást. Egy 60cm-es fénycső általában 0,1 négyzetméter bevilágítására alkalmas.
Melyeket érdemes használnunk:
Ha nem vagyunk annyira igényesek vagy nem szeretnénk nagy összegeket kiadni, akkor érdemes valamelyik barkácsáruházban beszereznünk a fénycsöveket foglalattal együtt. A világítótestekből a legjobb a warm white és a cool white tipust keverve használni, ezek együtt a szemnek és a növényeknek is kellemesebb fényt adnak le, hiszen több színárnyalat keveredik bennük.
Ha nagyon eltökéltek vagyunk, és az anyagiak és utánajárás nem jelent problémát, akkor használjunk speciálisan a növényeknek kifejlesztett fénycsöveket elektromos előtéttel ellátva, mely még kevesebb fogyasztást és hosszabb élettartamot eredményez.
Nagy Intenzitású Kisülőlámpák (HID)
A HID lámpák közé a fémhalogén lámpákat, a nátriumlámpákat és a higanygőz lámpákat soroljuk. A higanygőz lámpák használata sajnos nem sok eredménnyel kecsegtet, fényük spektruma nem megfelelő a növényeknek, minden fényüket a kék tartományban adják le, ráadásul bizonyos hullámhosszokon sokkal intenzívebben sugároznak.
A fémhalogén (MH) lámpák
A fémhalogén, azaz metal-halid (MH) lámpák legalább 3x annyi fényt bocsájtanak ki, mint egy megegyező fogyasztású halogén lámpa.
Fényük több kék összetevőt tartalmaz, spektrumuk közel áll a déli napfényéhez, mely minden növény számára kedvező, de főleg a vegetatív növekedést serkenti. A nagynyomású nátriumlámpákkal ellentétben növényeink természetes színeit emelik ki, ezért használhatóak ott is, ahol a látvány is számít. Bonsai, orchidea, kaktusz és pozsgás növények világítására, afrikai ibolyákhoz, amatőr üvegházba, szobakertbe, növényszaporításhoz kitűnő választást jelentenek. Az ilyen lámpák alatt nevelt növények rövidebbek, zömökebbek lesznek, mint más lámpák alatt.
Mivel a metal-halid lámpák fényét irányítani is szükséges, ezért hozzájuk egy foglalattal ellátott reflektort is kell vásárolni. Ügyelnünk kell az elhelyezésre – különösen a nagyobb teljesítményű változataik rengeteg hőt termelnek – valamint azt is vegyük figyelembe, hogy – mivel fényüket egy pontból szórják – érdemes lehet helyzetüket változtatni.
Bekapcsolás után percek telnek el, mire kellően bemelegszenek, maximális fényüket és megfelelő színképüket le tudják adni – gondoljunk csak az utcalámpákra. Élettartamuk igen nagy, több év, mindennapi használat esetén azonban nem árt őket évente lecserélni, mivel hasznos fényerejük idővel jelentősen csökken.
Kifejezetten növénytermesztéshez is kaphatóak drágább fémhalogén változatok, melyek a növények számára még jobban hasznosítható fényspektrumot bocsájtanak ki. Ezt a meglevő kék fényhez mérten még több vörös fény kibocsájtásával érik el. Az ilyen lámpák már jól használhatóak virágzó és termést érlelő növényeink világítására is.
A fémhalogén lámpák általában 150-1500W-os változatokban kaphatóak, hozzájuk előtétet, gyújtót és a megfelelő reflektor beszerzését (készítését) is vegyük számításba.
A magas nyomású nátrium (HPS) lámpák
A magas nyomású nátrium lámpák (High Pressure Sodium = HPS) a leggazdaságosabb nagy teljesítményű fényforrások, több mint 10-szer gazdaságosabbak a hagyományos izzóknál. Fényük a késő nyári nap fényéhez áll közelebb, ahol a vörös összetevők intenzívebbek.
Majdnem minden növénynél serkentik a virág és termésképződést. Sajnos nem megfelelőek olyan helyekre, ahol a természetes színű megjelenés számít. Leginkább kisegítő fénynek használatosak, például üvegházakba, ahol a természetes fény mellett a nappali időszak meghosszabbítására használják őket, így a termés jelentősen magasabb lehet. A csupán HPS lámpák alatt nevelt növények nem túl szépek, viszont a megnövekedett vörös spektrumú fény a termést és a virágok mennyiségét jelentősen növeli.
A magas nyomású nátrium lámpák fényét szintén fontos a megfelelő hatékonyság érdekében reflektorral a növényekre irányítani, hiszen így az irányítatlan fény sokszorosa hasznosul, ami fontos a mai energiaárak mellett. Szintén ügyeljünk a hőkibocsájtásra, amely azonban kisebb mint egy ugyanakkora metál-halid lámpa esetében. Itt is érvényes az, hogy fényüket egy pontból szórják, amit több lámpa alkalmazásával, a növények mozgatásával, forgatásával, vagy a lámpa áthelyezésével kompenzálhatunk.
Gyújtás után a HPS lámpák lassan érik el üzemi hőmérsékletüket és maximális fényerejüket. Mindennapi használat esetén általában másfél évente ajánlott cserélni őket, bár a legtöbb ilyen lámpa élettartama sokkal hosszabb ennél.
Kaphatóak direkt növénytermesztéshez kifejlesztett HPS lámpák, ahol a vörös fénytartományát még inkább megnövelték. Ezek még inkább serkentik a virág és termésképződést. De vannak olyan HPS lámpák, melyeknél – az előzőekkel ellentétesen – a kék fénytartományt növelték meg, hogy színképük kedvezőbb és fényükben a növények megjelenése természetes legyen, miközben a virág- és termésképzéshez szükséges vörös spektrum megmaradt.
A HPS lámpák szintén több méretben kaphatóak (150-1000W), hozzájuk szintén előtét és gyújtó kell.
Szükséges fénymennyiség
Természetesen különböző fénymennyiség szükséges attól függően, hogy hol és milyen célra, milyen növényeket szeretnénk világítani. Gyors növekedésű tavaszi palántáink nevelésénél célszerű nagyobb fényerőt biztosítani, ezt megtehetjük akár úgy is, hogy a fényforrást közelebb visszük a növényhez. Pincében, lassú növekedésű növényeink téli életben tartásához rövid ideig tartó kevés fény is elegendő, de más fénymennyiség szükséges attól függően is, hogy mennyi természetes fény éri növényeinket. Ha a természetes fény kevés – mondjuk ablaktól távoli helyen rendeztünk be egy növénysarkot – akkor a mesterséges fény mennyiségét növeljük meg. De használhatjuk a napi megvilágítás időtartamát arra is, hogy a növények bioritmusát befolyásoljuk!
Napi szükséges megvilágítás (fotoperiódus)
Csíráztatáshoz és hajtások gyökereztetéséhez napi 16 óra megvilágítás ajánlott. A frissen csírázott magoncok és kigyökerezett dugványoknál átültetés előtt akár 20 óra megvilágítás is hasznos lehet.
A rövid nappalos növények számára (Krizantém, Gardénia, Karácsonyi begónia) 10-13 óra szükséges.
A hosszú nappalos növények számára (őszirózsa, Papucsvirág, Coreopsis, Dália, Sarkantyúvirág, évelők) 14-18 órányi fény kell.
Azoknak amelyek nem reagálnak az éjszakák és nappalok változásaira (Rózsák, Szegfű, Begóniák, Afrikai ibolyák, Gloxíniák, Muskátlik, Díszcsalánok) 12-18 óra megvilágítás ajánlott.
Szobanövények megvilágítása
Fényerősség
A virágaink fejlődését segítő világítást több szempont szerint tervezzük. Nagyon fontos a megvilágítás erőssége, aminek mértékegysége lux, és az egységnyi felületre jutó fényáramból (lumen) számoljuk ki. A legtöbb szobanövénynek 1200-5000 lux már elegendő, némely növénynek, mint az orchideáknak, ennél jóval több, 2000-50000 lux-ra van szüksége. Miután meghatároztuk, milyen erős fényt szeretnénk, kiszámolhatjuk, ezt hány Watt teljesítményű fénycsővel érhetjük el. Például a 20W-os F3-as fénycső kibocsátott fényárama 1230 lm, egy szintén 20W teljesítményű F7-es fénycsőé 1000lm. A kettő együtt 2230lm. Ha a teljes érték egy 20cm*1m (0,2m2) területű növénytálcára jut, 2230lm/0,2 m2=11150lux a megvilágítás erőssége. Természetes fénytől távol, napi 10-15 órán át tartsuk bekapcsolva a lámpát, kiegészítő fényforrásként elegendő, ha csak pár órára kapcsoljuk be. A növényekhez minél közelebb helyezzük el, de minimálisan 25-30cm távolságot tartsunk, nehogy a levelek megperzselődjenek.
Teljes napfény 10.760 lux
Reggeli napfény 10.760 lux
Világos szoba 3.500 lux
Északra néző ablak 2,000 lux
Hullámhossz igény
A növények fotoszintéziséhez szüksége hullámhossz: 440 és 660 nm. A növények fejlődéséhez, növekedéséhez vörös (660nm) és távoli vörös (735 nm) fény, a levélképződést segíti a kék (435 nm) fény. A 440 nm hullámhossz felelős a növények fény irányában történő mozgásáért. Válasszunk olyan fénycsöveket, amelyek ibolyakék és narancsvörös hullámhosszú fényt adnak, mert a növények ezt hasznosítják a legjobban.
A növények megvilágítására leginkább a fluoreszcens lámpák alkalmasak. Hőtermelésük csupán 13-20%. A levéldísznövények többsége szépen fejlődik, ha kék és vörös fényt kibocsátó izzókkal világítjuk meg őket. A halogén izzók fényspektruma áll a legközelebb a napfényéhez.
Célszerű ezért a természetes fehér (F3) és a nappali fehér (F7) csövek együttes alkalmazása.
A megvilágítás hossza
A legtöbb szobanövény 14-16 órás megvilágításban érzi magát a legjobban. A túl rövid megvilágítási időtartamot a növények megsínylik: rosszul fejlődnek, leveleik kifakulnak. Mint tudjuk a krizantém, a mikulásvirág vagy a karácsonyi kaktusz akkor virágzik, ha a nappalok hossza csökken. Ezeknek a növényeknek több hetes 14 órás sötét periódusra van szükségük. Egyes kalceoláriák és begóniák csak hosszú nappalok hatására kezdenek virágzani. A ciklámen, gloxínia, fokföldi ibolya virágzásának nincsenek ilyen speciális igényei.
Gondozás
Ha a növényeket mesterséges fényben szeretnénk tartani, fokozatosan kell hozzászoktatnunk őket. Az indításhoz 15 perc megvilágítás javasolt. Ne feledjük, hogy a növények az extra megvilágítás hatására jobban fejlődnek, ezért víz és tápanyagellátásukra jobban oda kell figyelni. A nyugalmi periódus kialakítása céljából a megvilágítás időtartamát csökkentsük napi 3-4 órára, ritkábban, kevesebb vízzel öntözzünk, csökkentsük a hőmérsékletet, és álljunk le a tápozással.
A lakás dísze
A jól elhelyezett fényforrás nagymértékben növeli kedvenceink díszítő értékét. Különleges hatást kelt az erősebben vagy kevésbé megvilágított részeken a fény, és érdekes játékot képezhet az árnyék a szomszédos levélen, vagy a falon. A természetes fény pótlására tervezett világítás további előnyökkel jár. Lehetővé válik sötét sarkokban is, ablaktól távol, a zöld belső tér kialakítása, szebben és gyorsabban fejlődnek növényeink. A hosszú nappalt, vagy a különösen erős fényt kedvelő növényeket pedig szinte csak így lehet a lakásban igazán jól tartani. A lámpák elhelyezésekor gondoljunk rá, hogy az öntözéskor mellé csöpögő víz ne okozzon balesetet, a keletkező hő pedig megperzselheti a leveleket, ha nincs meg a kellő távolság.
A fény-hullámhossz (szín) élettani hatása a növényekre
A kék fény a növények mozgásáért és a virágzásért felelős. A növényekben a kloroplasztok mellett karotin is található, ami sokkal nagyobb hatásfokkal nyeli el a fény kék és zöldeskék spektrumát (400-550 nm körül), emiatt sárgát veri vissza, viszont ha jelen van a klorofill is akkor üde zöldnek látszik a levél. A karotin kevésbé bomlékony vegyület, mint a klorofill, és még akkor is a levélben marad, ha a klorofill már eltűnt.
Ilyenkor a levelet sárgának látjuk. Ja és a karotin által elnyelt energia is a fotoszintézisben hasznosul.
A vörös fény a növények légzésért (szén-dioxid felvétel) felelős leginkább és a klorofillban nyelődik el. A levelekről visszaverődő fényben kevesebb a vörös és a kék, így a leveleket zöldnek látjuk.
A növényes csövek többnyire a kék és vörös spektrumokat célozzák meg, (400-450 nm és 670nm [Klorofill-a], továbbá 470nm és 630 nm [klorofill-b]), némi sárgával kiegészítve, de ez utóbbi inkább csak amolyan hozadék a fénypor összetevői miatt. Emiatt a növényes csövek lila fényt sugároznak. Így a növények nem pompáznak valós színűkben, viszont a megfelelő hullámhosszúságú fényt kapják.
A növényes csövek közt leginkább a különbséget a különféle hullámhosszok aránya jelenti, illetve a kisugárzott fény ereje. Ugyanis az igényesek (drágább) csövekben olyan fénypor van ami az elektródák által gerjesztett UV sugárzásból sokkal hatékonyabban állítják elő a szükséges spektrumokat, így nagyobb lesz a cső fényereje. Ráadásul ezek a csövek olyan tisztaságú üvegből készülnek, amelyek az UV-ból is átengednek valamennyit (persze ez a fényportól összetételétől is függ).
Az UV sugárzás természetes velejárója a napfénynek, főleg az egyenlítő környékén. Viszont az is igaz, hogy az nepik sok-sok sűrű párát kapnak, ami csökkenti az UV-t. Az UV sugárzásnak germicid hatása van, azaz csíraölő, sterilizáló. Na nem kell megijedni, a terrarisztikában használatos csövek nem halálos UV-t bocsájtanak ki. Viszont arra figyeljünk, hogy többféle erősségű terráriumi UV cső van. Az általam ismert Hagen által gyártott csöveken 2.0, 5.0, 10.0 számokkal van jelölve az UV-A és UV-B erőssége (aránya).
A megfelelő UV sugárzás segíti a növény immunrendszerét, ugyanis a különféle növényi felületeken kicsirázó gomba és baktérium spórák nagyrészt elpusztulnak. Így igen jó eséllyel elkerülhető a kancsók berothadása, nektármirigyeinek bepenészedése, harmatfüveknél a penészedés, stb. Azt ne feledjétek, hogy itt most floráriumokról beszélünk, amiknek rettentően kicsi, zárt tere van és ráadásul nem szellőztetjük kellően,mert akkor a páratartalom baromira leeseik és egész nap csak nem nyomhatjuk a párásított. Így a zárt térben igen csak
feldúsulnak a bacik, gombaspórák, stb. Ezért is ajánlatos ventivel időnként erős légáramlatot létrehozni a floriban. Ez utóbbi mozgatja a növényeket, így azok jobban vastagodnak, erősödnek és még a növényi felületekről is lérázódnak, lefúvódnak a kis dögök (egy része..).
Konklúzió: szerény véleményem és csekély tapasztalatom alapján érdemes a csöveket keverni. Viszont az tény hogy simán bármelyik, zsebünknek oly szimpatikus gyártó csöveit is használjuk, kiváló eredményt érhetünk el, ha elégséges számú csövet használunk! Ne feledjük a fény energia és a növények ebből élnek, továbbá az áram sokba kerül. Emiatt érdemes leméretezni a csöves világítást. Adott a cső fényereje, adott a bevilágítandó terület nagysága, adott a növény fényigénye, és adott a világító testek elhelyezési magassága (négyzetes terület törvény!!!). Ezek alapján simán ki lehet számolni a csövek mennyiségét. Persze aztán a gyakorlat majd csiszol még rajta, de inkább egyel több csövet tegyünk be, mert azt bármikor ki lehet kapcsolni!
Az terráriumi UV csövekről még annyit, hogy sok kéket tartalmaznak, inkább fehér vagy kékes színűek. A színvisszaadásuk igen jó RI=90-98.
Emiatt a jótékony UV mellett még tiszta színeket is láthatunk. Viszont csak kiegészítő csőként használjuk (a vörös hiánya miatt)!
Jöjjön a legfontosabb, a számítási kisokos:
Példa:
Az akvárium/florárium alapterülete 40 x 80 cm, akkor ez 0,4 x 0,8 m = 0,32 m2 felület
Meg kell szorozni a szükséges luxot a területtel: 15.000 (az átlag lux szám a rovaremésztő növények esetén) x 0,32 = 4.800 lumen
Egy 24W-os T5 HO fénycső (4000K) fényárama kb. 1750 lumen
Egy 39W-os T5 HO fénycső (4000K) fényárama kb. 3100 lumen
A növények és a cső távolsága nagyban befolyásolja a hatásfokot.
Minél messzebb van a cső a növénytől négyzetarányosan csökken a lumen érték.
Épp ezért vegyétek figyelembe az akvárium magasságét is, ha a tetejére akarjátok tenni a világítást!
Fényből sosem elég, viszont nagyon ne is lőjetek fülé, mert akkor csak a villanyszámlátok lesz magas!
Írta: Sági Tamás, Kardos György